Vagy igaz, vagy nem


 Ma ismét döbbenetet tapasztaltam. 

A kliensem a bimbózó kapcsolatáról mesélt, és a párjáról elmeséltek végén többször is azt mondta, hogy "vagy igaz, vagy nem". Majd az alábbi párbeszéd kezdődött közöttünk:

-Miért mondod ezt, hogy vagy igaz, vagy nem? 

-Hát, azért mert mindenki hazudik!

-Te is hazudsz?

-Én nem, de szoktam füllenteni.

-Azaz magadból indulsz ki?

-Végül is igen.

- És miért füllentesz?

Erre valójában már nem adott választ, magának! Minek csinálod, ha nem tudod miért! A véleményem az, hogy mindenki csak magának hazudik. Hiszen minden kiderül-előbb vagy utóbb és még azt a kérdést is megkaphatjuk, hogy ez mire volt jó? Miért kell hazudni? 

Azzal mentegetőzött, hogy őt mindenki megcsalta stb. stb. Na, de miért csalta meg? Senki nem megy oda az utcán hozzád és kever le egy akkor fülest, hogy a fal adja a másikat. Minden okkal történik! A pofont ki kell érdemelni! A megcsalást is ki kell érdemelni! Max. senki nem vallja be magának, hogy mit tett, nehogy szembesüljön önmagával és dolgozni kelljen az életéért. 

Dolgozni önmagunkért! Élni önmagunkat. Az egészséges önkép! Sokszor említem, de ez nagyon fontos!

Tudjam ki vagyok, tudjam elhelyezni magam az élet létráján. Tudjam, hogy ott mi várható, mit adhatok és mit kaphatok.




Megjegyzések