Rájöttem, hogy miért tanulunk


Rájöttem, hogy minden amit az életem folyamán megtanultam vagy információként megszereztem - ez az 5 érzékszerv alapján begyűjtött halmaz -  az életemben elkövetkező időre való felkészülés, ahhoz kell, hogy adott helyzetben tudjam, a hogyant. Legyen valami, amin elindulva haladok.

Mi az ami érdekelt, az informráció gyűjtés alatt? Érdekel? Mitől érdekel? Megérzés, hogy szükségem van rá?
Miért pont erre van szükségem? Vagy lesz szükségem? Ha, csak a megérzésimre hagyatkozom, valójában egy megírt forgatókönyv az életem.

Meg van írva!
Mi-csoda könnyebbség!
Valójában csak élveznem kellene a megérzéseim adta lehetőségeket?!

Tehát izgalomra semmi ok!

Megérzés vagy meggyőződés?

A meggyőződés tudatos, egy korábbi érzelmileg megélt alapokhoz való tudatos ragaszkodás.
A meggyőződés egy döntés! Döntés, hogy ha egyszer úgy volt, akkor tudom, hogy úgy lesz megint. De ez nem igaz, mert az élet nem ismételheti 100%-ban magát.
Ha csak a dátumot figyeled, nem történt meg ugyanakkor, ez pedig annyit jelent, hogy nem 100%-ban hasonló az eset. Mert ha az idő változott azóta, változtam én is, a körülények is. Ami annyit tesz, hogy mivel minden változott, tapasztalatokkal lett minden gazdagabb (mert csak bővülhetünk, ez is alaptézis). így az adott helyzet megismétlődésére 50% az esély.
Vagy úgy lesz, vagy nem.

Mindenki kap egy gombolyagot. A szál hossza és mérete adott, ahogy halad, egyre hosszabb utat tesz meg, az ismeretei bővülnek, kapaszkodik a tudásába.
Hogy ki, milyen gyorsan halad és mit készít belőle az a szabad akarat :)




Megjegyzések