A szokás megváltoztatását nem lehet, csak egyszer megtenni. A szokás megváltoztatásához, kitartóan, gyakran, mondhatni a változás gyökerének eresztéséig szakadatlanul tenni kell és még tovább is, hogy szokás maradjon. Mi ez, ha nem kitartás!
Hogy miért nem elég egyszer?
Azért, mert a szokás sem egy pillanat alatt alakult ki. Csak egy nagyon apró dologra gondolj, pl.: a fogmosásra. Hány reggel küldött ki Édesanyád, hogy moss fogat, mire eljutottál oda, hogy csipás szemmel, sötétben is egyenes út visz a mosdóhoz reggel. Biztos, hogy nem egy reggel hallottad. Ha mégis, akkor annak "nyomós" oka volt. A nyomos ok, a kivétel, ami a szokás drasztikus kialakulásához vezetett. Az élet adta pofon. Ha azonban ilyen életpofon nincs, akkor életbe lép a korábban leírt szakadatlan és kitartó gyakorlás.
Gondold végig, mi az amihez Te ragaszkodsz, és gondold át, hogy valóban ragaszkodni kell-e hozzá, annak érdekében, hogy elérd a célod? Sajnos előfordul, hogy ellentétpárra akadunk, és a nem haladásnak találjuk meg a gyökerét. Miért is nem találok évek óta párt? Mi az, amihez annyira ragaszkodom, hogy az éppen jelentkező pár-csirát azonnal kikapálod a jelentkezés pillanatában? Mindezek után büszkén el is meséled, hogy ezt kidobtad? Mi lenne, ha gondoznád, nevelnél, öntöznéd? Megnéznéd, hogy mi lehet belőle?
Miért ne lehetne szobafestő a párod, vagy fodrásznő? Miért ne lehetne, vidéki vagy városi? Miért ne lehetne, gyereke, vagy gyermektelen? Miben gátol ez téged?
Nem az a kérdés, hogy mit szólnak mások, hanem az, hogy Te mit szólsz a lelked mélyén!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése